道端の食堂、ディクソンズ・ダイナー。20年間、この場所でトラック運転手の疲れた背中を見つめ、看護師の流したマスカラを拭き、兵士たちのホームシックをコーヒーで癒やしてきた私、マーリーン・ヘイズにとって、その火曜日の朝はいつも通りに始まるはずで...
Mire apám felállt a tanári asztal közelében, és a terem elcsendesedett körülötte, már tudtam, bármit is mond, nyomot fog hagyni….